2012. április 17., kedd

felmondtam a héten,
elhagyom a várost :)
csak két kérdése volt a főorvosasszonyomnak
1. miért?
2. mit tehetne, hogy itt maradjak?
felajánlotta, hogy menjek el focizni hétvégenként, a helyi női csapatba :), ha nagyon ki vagyok hétvégente :)
Ma pockok rohangáltak az erdőben körülöttem, tegnap este, meg valami beazonosíthatatlan állat, a görény és a mosómedve közti átmenet.
Nagyon kis érdeklődő volt. És a hollók!!! Rá kellett jönnöm, ők jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük  :)

2012. március 28., szerda

Haza akarok menni?
de miért is? a munkahelyen mindenki csak mosolyog rám, de én olyan idegbeteg lettem, hogy 160-as általában a vérnyomásom és gyomorfekéllyel küszködök, otthon folyamatosan volt valakinek valami baja velem és mindig akadt valaki, aki kibeszélt a hátam mögött.

Felelősség zéró, gyakorlatilag nem nagyon van önálló döntésünk sem emiatt.
Minden nap a főnök asszonyom, aki hihetetlen következetes és elég jól csinálja,amit csinál, megbeszélést tart egy- egy napi kérdésről, amit reggel tesz fel. Általában csokika vagy Haribo jár érte, ha tudod a jó választ.  Egy kivétellel eddig mindig nekem jutott az édesség.
Kedden aneszteziológus tovább képzés meló után, mindenkinek. Szerdán reggel osztályos megbeszélés, este rezidens tovább képzés csak nekünk.
Da Vincit Európában először itt használtak (robot operál). Minden héten jön egy újabb műtét fajta, szóval a sebész rezidensek mekkájának nevezném csak. DE én kb elalszok a műtőben.
 A műtősnők elhívtak kávézni, otthon kb arra nem lenne időnk hogy a kórházi automatából kávét vegyünk.
Amikor reggelente bemegyek a műtőbe, rám köszönnek, hogy szia. Megtanulták a kedvemért.
Mégis folyton csak sírhatnékom van. Dög unalom a műtő. Kb semmi komolyat nem csinálhatok, mondjuk nem nagyon szúrnak centrált a fül-orr-gége műtőben....
Van egy cuki lakásom (végre), ami a hegyekre néz, meg a sör gyárra :).
Otthon, sose lenne elég pénzem albérletre. A városka annyira nyomasztó, hogy megfulladok. De minden hol ismernek már és rám köszönnek. A szia elég könnyen megtanulható magyar szó. :))))
Amikor elmegyünk a városba, azaz Saarbrückenbe, hihetetlen storyk történnek meg velem és eszméletlen sikerünk van a pasiknál, otthon rám se néztek. A bulik fergetegesek,  vip vendégek lettünk egy-két helyen :)
Aztán jönnek a nehezen viselhető hétköznapok és a műtő, gáááz..



Azért jöttem ki, hogy kifizessem a diákhitelem, ami az egyetem elvégzéséhez kellett.
Minden ideális körülmény ellenére csak egyet akarok, hazamenni.

2012. március 10., szombat

a hét krónikája

- megvettem Brünhilda kettőt, meg az aldiban a torna szőnyeget hozzá
-a dadogós némettanár már nem is dadog, szavakat ismételget és még mindig rohadtul zavarban van
- részt vettem a 625. aneszetziológiai továbbképzésen és megtanultam már egész értelmesen  mosolygni, miközben egy büdös szót sem értek
-
- rájöttem, törökül kéne tanulni....
- van is egy török ismerősöm, Saarbrückenben szedtük össze, övé a török étterem a bulizós hely mellett, ahol a magyar csajszival buliztunk.
Szép kis este volt: összespannoltam az egyik dj-vel, kinn a dohányzásra kijelölt területen, aztán  meghívott minket a  backstagebe, mert ott rá lehet gyújtani és nem kell szétfagyni a hidegben.
Ott volt az összes fellépő dj, meg két prosti, meg egy fickó akiről azt hittük hogy kidobófiú. ., mire feleszméltünk mi a szitu..áááá..... gyors iszkiri..., kifelé menet döbbenet, a kidobó fiú mosolygott a disco falára aggatott 10m-szer 5m -es plakátról, (ő volt a kib. híres sztár dj aznap este) de már tök mindegy, csak innen el... majd jött a török étterem

tudom nem pontosan követhető az eseményláncolat, de inkább nem fejtegetem tovább az éjszaka történéseit, aki érti az érti

2012. március 5., hétfő

Anyukám meglátogatott, az első sokk után elkezdett rendet rakni (mint egy hónapja a tesóm), mondta hogy ijesztően le  vagyok robbanva, szóval most éppen összeszedem magamat
teljesen hihetetlen módon, ma rá kellett jöjjek, hogy kedvelnek...hát elég furán mutatják ki, kb naponta el akarom bőgni magamat...
otthon vagy nagyon utáltak vagy nagyon szerettek, de itt mindenki kedves lett velem, amikor látták mennyire kivagyok
.
.
.
olyan kellemesen langyos az élet a kórházban
ui: csak egy két rezidenst kell nagyon messze elkerülni, mert konkurenciának tekintenek

2012. március 1., csütörtök

léci küldjetek egy Norbi aerobik dvd-t, kösz

a mentalitás…
miután már nem férek bele a régi ruháimba , így két lehetőség van kilátásban a probléma orvoslására
1.    kevesebb idegbaj miatti zabálás
2.    sport
Meglátogattuk az egyik magyar lánnyal a helyi erőket, a homburgi fitness centerben
zumba német módra, egy olasz lány tartotta és inkább aerobikra hajazott, egy kevés zumbával
de érthető, amikor a csajszi összevissza hadonászott seggrázás közben a kezével, a nép meg nem fogta, hogy most mit is kéne csinálni, mindegyik csípőre rakta a kezét, mint az általános iskolában torna órán
asz'szem ezt nem is kell kommentálni
zumba kihúzva
1Euro-s boltba be
1Euros fitness dvd-t kosárba

fenék és has Brünhildával,
ez az 1 euros német életérzés
 az NDK ból elszabadult exúszónővel
csak reménykedek hogy a végén nem így fogok kinézni
ugye! amikor az ember vissza sírja Schobert Norbit és Rubint Rékát

tschibo a legtöbb mi adható

először volt a tschibo kávé
aztán jött a kávéfőző
a poharak
a tschibo fürdőköpeny
eljutottak a mobilig
és az internetig
Eljutott a tschibo internet szolgáltató 3 hét alatt odáig, hogy átírják végre a nevemre az egyik magyar sráctól megvásárolt mobilsticket. Olyan sikeres volt ez az akciójuk, hogy azóta nem tudom, használni a netet, csak skype-ra és a tschibo-mobil.de oldalt nézegethetem, mert más nem nyílik meg.
15 euroért elcsacsogtam velük a német mobilról, és közölték hogy talán ki kellett volna húznom a sticket meg visszadugnom, mindezt 4 nap alatt összesen 14 alkalommal, a végén persze már a magyar mobilomról hívogattam őket, azt hiszem anyukám kicsit rosszul lesz a számla láttán.
Az utolsó két hívás során már ordítottam velük, hogy ne nézzenek hülyének, és legalább azt közöljék, ha esélyteeln hogy még az életben funkcionáljon, mert ennyi pénzért, amennyit eltelefonáltam már a tmobile-nál vagy a vodafonenál is tudtam volna venni egy újat, na ezek után végre kapcsoltak egy iq fightert, végre… ,akinek elmondtam a problémámat (immáron 15jére), majd közöltem hogy amíg nem volt a nevemen , addig tudtam használni, esetleg meg kéne tudni mit állítottak át … és talán működne.

Na megígérte visszahív. Várok… egyet elértem, most már a skype se nyílik meg , királyok vagytok srácok

ui: miért nem maradtak a kávé pörkölésnél, mindenkinek jobb lett volna

2012. február 14., kedd

egy szar nap története

lényegre törően: vasárnap eldugult a klotyóm, gondoltam egy idő után majd csak "megoldódik"
de nem így történt, így Judittal a jó fej volt-szomszéd csajszival, felkerekedtünk, hogy  a duguláselhárító hadművelethez beszerezzük a szükséges kellékeket
1.lépés pumpa
2. lépés wc kidugító só, passz, hogy mi a neve
3.lépés a sikeres beszerző körút megkoronázásaként elmentünk enni most már hármasban, csatlakozott hozzánk az egyik magyar anesztes lány, rajtunk kívül mondjuk csak még egy van itt( az Isten háta mögött), de őt még nem láttuk, "a homburgi legenda" , mindenki beszél róla, de még senki se látta
mókásan begrasszáltunk a wc pumpával az olasz éterembe (no para, csak a nyele lógott ki a zacskóból)
aztán otthon beindult az igazi akció, gondoltam beleöntöm a só nagy részét, olyan jó hangja volt a kigördülő szemcséknek, amikor öntögettem, aztán 20 perc várakozás...
kicsit sok volt a só... csak pezsgett-pezsgett magában, a lefolyóból szépen kipezsgett a trutyi, félig feloldott formában, aztán egy kis lehúzás és még ki is öntött, az egész lakás bűzlött, szép hétfő esti program már megint,
még jó,hogy végtelen mennyiségű tisztító szerem van hála  a hypochondriának  és a folytonos dezinficiálási kényszeremnek...
basszus az'szem ez gyomorfekély

a fertőző epegörcs, avagy hol van a cardia?

a pöcsök és picsák bejegyzését kitöröltem, ne ezért rúgjanak ki
szóval sorry , kedves drukkolók
.
.
..
.
.

2012. február 12., vasárnap

napi két pozitívum

1., olyan szép lett a lakás, van két új haverom, a kis fekete rigó, mindig odaugrál hozzám, ha kimegyek a balkonra, ja és Charlotte, a sarokban élő óriási pók, nem volt szívem lecsapni
2., vasárnap délutáni teázgatás a balkonon, nézem a zöldet, és pont rálátok a sörgyárra, már alig várom, hogy beinduljon a komló betakarítása :)))))))

a hét eseménye

szerdán megérkezett a nővérem, vettünk egy csomó cuccot
most már emberi formája van a lakásnak
elmentünk a CITY-be, azaz átautóztunk a tartományi fővárosba, inkább fővároskába
Saarbrücken igazi gyöngyszem, állítják a helyiek, én nem találtam annak ...
Ruhát kellett volna venni, mert kihíztam az összes cuccomat ( a jó lét meg az idegbaj, inkább az ideg baj, mert egyenlőre még csak adósságaim vannak), ami meg rám jön az elszakadt
bementünk az összes boltba, ugyanazok a szarok, mint nálunk
végre találtunk egy boltot, meg ruhát is olcsón, erre bomba riadó volt benne
annyira gáz, de láttunk legalább egy csomó tűzoltót
ahova én beteszem a lábam, előbb utóbb lesz valami

a hét konzekvenciája

habár a németek kedvesek,
   ugyanúgy vannak, akik átverik az embert
pl: a helyi zöldséges, mindent kétszer számolt fel
a t-mobilosviszont eladó, megpróbált rám sózni egy 290 eurós iphonet, ami 1 euróért jár az általam választott csomaghoz
és a bájos, ütnivaló, anorexiás k...a, azaz az előző lakásügynök lsd. korábban

- a kedvenc ápolóm szerint, ugyan úgy lopják a vasúti kábelt, meg a temetőből a virágot  itt is mint otthon
- és ugyanúgy fúrják egymás helyét a kórházban, mint otthon, de itt legalább nem a minimálbérér nyírják egymást
- egy különbség van, ami már-már hiányzik: alig pletykálnak...

a hét

1. Udo-val még mindig nem találkoztam
2. viszont találtam egy boltot amit Brinkmann-nak hívnak
3. keresem Udot ezerrel, sajnos a Fekete erdő Klinikáról levont következtetések, nem valósak
:)

2012. február 2., csütörtök

a gyalog galopposra sikerült reggel, avagy "mi van a nyúlon túl?", hát persze, hogy a 77-es épület

múlt hét szerda reggel, amikor épp rohanok a szerda reggeli szeánszra, a 77-es épületbe, még jó, hogy a hegynek a legtetején van, távolabbra nem is rakhatták volna, na szóval, gázolok át az erdőn, sötét van még, és köd, végül elegem lesz és leparkolok egy busz megállóban, felugrok egy kostenlos, azaz ingyenes kis buszra, ami az épületek között  cirkál és valami teljesen érthetetlen útvonalon bejárja a erdő egy sávos útjait is, hogy a legtávolabbi épületbe is elvigye a beteget
(egy sávos, aha, tehát ezért megy körbe-körbe, ha szembe jönne a másik busz nem tudna hova félreállni)
(nálunk az ilyen utakon az erdészek járnak... Niva-val )
egyszer csak befékez a busz, a tök sötét erdőben, (na ilyen helyeken játszódnak a horror filmek)
ugyanis elénk ugrott egy óriási fehér nyúl, pár másod percig farkas szemet néznek a buszsofőr no meg az óriási fehér nyúl, aztán vidáman elugrál, na nem a buszsofőr, habár ebbe a reggelbe még az is belefért volna
ez már annyira groteszk, hogy csak egy héttel később tudom leírni... ekkora nyulat még az életben nem láttam...
ma reggel szokásos rohanás , mindig épp beesek, de gondolom ez nem újdonság rólam
azt hiszem indulhatnék a gyors gyaloglás eb-jén
persze fordítva vettem fel a galléros pólót , se baj szerencsém lesz ma, max belelépek a kutyaszarba
ja az itt nincs, úgy hogy megnyugodtam
kutyaszar zéró, helyette: a kabátomat leszarta egy madár, pedig olyan hideg van itt, hogy még a verebek is megfagynak a villanydróton
azt hiszem sikerült taliznom az egyetlen túlélő madárral
végül is ...
a szerencse így vagy úgy  egyszer mindenkinek kijár  :)
vagyis a szar dolgokat  nem lehet kikerülni

2012. január 29., vasárnap

itt egy csomóan magukban beszélnek, nem csak a taxi sofőr, lassan én is
a hely varázsa... mindenki megőrül az unalomtól
viszont rájöttem mi zúg :)
a nagyon kedvezményes bebútorozott lakásom alatt van a ház mosó és szárítógépe :)
jó tudni, hogy még nem hallucinálok
Tegnap átjött Csacsa és a férje Lebachból, tök jó volt, segítettek áthozni a vasaló deszkát a magyar csajszitól , meg a ruhaszárítómat és a ruhaállványt az meg a magyar srácnál volt megőrzésbe :) mindenki egyet vitt, izgi volt így vonulni a városban, (sajna a schizofrén taxis nem volt hajlandó a hátsó ülését lehajtani

Mikor kiköltöztem h.p. közölte velem, hogy nem az ő dolga a leveleimmel foglalkozni, és egyenlőre nem veszi le a névtáblámat a posta ládámról, gondolom ez a bosszú, hogy nem bírt átverni.
Szerencsére Csacsának olyan kis ujjai vannak, hogy befértek a postaládába, még jó mert a Német Orvosi Kamara most küldte meg a szakképzéshez szükséges papírokat.
na szóval, miután hétfőn zokogva hívtam fel anyukámat, hogy kezdje el főzni a bablevest, mert jönnek a zsaruk, ha nem perkálok ki 900 eurót, és ezek után a főnök telefonált a lakás ügynök csajjal és végül nem jöttek a rendőrök
másnap a nővérkék összeültek és átnyálazták a szerződésemet, aztán rájöttek, hogy a törvényileg meghatározott felmondási határidőben, benne van 14 nap, amit ez a szőke anorexiás kurva nem mondott nekem(az ügynök)
magyarul, azt hitte jól át lehet baszni mindenkit, aki külföldi,

persze a kedvenc nővérkém is telefonált, aztán érdekes módon igen ideges lett ez a h.p.
végül elengedtek, ahogy fogalmazott az ügynök: szabadon távozhatok, hát kösz
kiderült, hogy az egyik 6od éves aneszt gyakorlatát teljesítő srác, meg közben ügyvédet szerzett nekem
király:)

2012. január 27., péntek

anesztézia a műtőben olyan mint egy üres sodoku, kb 9 fajta gyógyszerrel kell  balanszírozni a beteg feje fölött, aztán ha jól sikerült kitölteni a mezőket ...

2012. január 23., hétfő

van normális lámpa a cuki fürdőben, uh
kicsit már hajazok Kiszel Tündire , szemöldök csipesztttttt

új kuckó, valami zúg.netán a fülem?

a rózsaszirmoktól, amik az íróasztalon voltak, rózsaillatú az egész lakás, az illat keveredik a vanília aromájú gyertya kellemes szagával
a wc -t nem tudom mivel takarították, de ibolya illatú
a sarokban porszívók, a padlóhoz egy, meg egy a kanapéhoz
ja és mű és száraz virágokkal van körbe rakva minden
van ébresztős rádióm, még nem sikerült beállítani
meg íróasztalom olyan végtelenül basic, de legalább van hol tanulni
ja és lámpám
és nem penészes, nem poros, nem zajos az otthonom, a zöld füvet látom, ha kimegyek a balkonra, meg egy kis tanyát
viszont valami belezúg ebbe az illatmámorba
de hogy ki vagy mi lehet az ???? sejtelmem sincs
talán a karmám :)
botrányosan indult a reggelem, közölte a főbérlő, hogy nem költözhetek el amíg ki nem fizetek 3 havi kaukciót, hát basssz
meg hogyha nem fizetem ki akkor rám küldi a zsarukat a kórházba
tök kiakadtam, már megint zokogósan; a fáradtságtól, mivel egyáltalán nem lehet nálam aludni, meg , hogy egy eu komform német börtönben fogok kikötni...
aztán cuki főorvosunk ,a maga joviális módján megkérdezte tudom e a nő számát,
hát hogyne most hívtam fel
aztán felhívta, nem volt durva, de helyretette a csajt rendesen, mondta nincs mit tenni, részletekben ki kell fizetni :(
ja meg írt a nőnek egy levelet.. aztán felhívta a munkaügyist, hogy gáz van mikor küldi már a fizumat :)))
aztán odaszólt a kollégiumba, hogy befogadnának e
na Ő az a doki, aki mellém térdelt a földre, hogy együtt szúrjunk vénát :)))
kivételes egy fazon, kár hogy elmegy jövő héttől

2012. január 21., szombat

++pozitívum
nem is az egyetlen haverom, van már több is :))))))
ott van a kávézós nő,
a csaj, aki segít elköltözni a sotial wohnheim-ből,
az anesztápoló, aki ellátott tollakkal, mert ép kifogyott az enyém és annyira szerencsétlennek tűntem
a műtős fiú, aki szerzett nekem 42-es gumipapucsot, és dedikálta a nevemre (olyan ciki volt minden nap ott állni a férfi öltöző előtt zöld ruhában és zokniban, hogy ugyan bemehetnék e egy 42-esért, de végülis az gázabb volt amikor szét repedt rajtam a ruha, akkorát reccsent.....)
a napi két pozitívum:
1. van mobil stickem, amire elsőnek elbasztam a feltöltést (-20 Euro), sebaj
2. azt ígérte az egyetlen német haverom, hogy hoz jövő héten egy tévét
+ az első héten nem késtem el egyszer sem, jupiii

a nap tanulsága

úgy örültem, hogy végre találtam egy utca névtáblát az erdőben a kórház 89 épülete körül kanyargó utak egyikén: Einbahn strasse, mint amikor Dorothy megtalálta a sárgaköves utat haza felé
aztán még egy, hát mondom ezek tiszta hülyék, a kórház területén nincsenek utca táblák, se számok, csak nyilak az épületekhez, és még egy Einbahnstrasse, meg még egy....meg még egy
más név nem jutott eszükbe ???
ez a nap is tanulságos volt a negyedik Einbahnstrasse után: sok az Egyirányú utca Homburgban .....
ma már sos le kellett ülnöm tanulni és mivel se székem se asztalom, így a 15 eurós műanyag fürdőszobai hokedlin ülök és beállítottam a vasaló állványt asztalnak, nagyon jól mutat a műanyag terítővel beborított ablakom előtt, mivel függöny nincs
lámpa helyett még mindig az a három drót lóg ki a plafonból, mert ugyebár az nem jár... :(
de ha az extra szuper vasaló állványt, amin konektor is van :) éljen a modern technika,  bedugom az áramba és a vasaló deszka végébe meg a 40 wattos lámpácskám ....miről hadoválok, hogy lehet így élni....ááááááááááá


Katica és a hótaposó esete

esik, gondolom otthon is
mindennap megteszem a kis utamat a homburgi durandától, ahol lakok éppen, (a kórházban mindenki lefejelte az asztalt , aki meghallotta, hol lakok. A főorvos azonnal elengedett lakást nézni pénteken őőőőő? ), egészen a kerek erdő széléig
a szomszéd magyar csajszi mutatott egy röidebb utat a susnyáson keresztül, ez kb minusz tíz percet jelent, de a fejünk búbjáig sárosak leszünk
még jó hogy amíg volt pénzem vettem egy hótaposót, mondjuk ha kicsit több eszem lett volna nem a hófehéret választom ...

2012. január 19., csütörtök

csütörtök: annyira durva, hogy ezt csak személyesen tudom elmesélni
szerda reggeli kötelező megbeszélés, hajnalban a kerek erdő közepén

szó szerint az erdő közepén, 7:15kor, persze eltévedtem a sötétben, az ERDŐBEN
épp beértem 7:15re, persze már mindenki benn ült és a prof rám  várt, hogy végre bemutathasson, ajjaj, levegőt nem kaptam, nem hogy még pár szót mondjak magamról németül... áááá
hello Kata vagyok, magyar vagyok és most egy kicsit már ki vagyok ettől a mindennapos bolyongástól...
a fő orvos annyira cuki, hogy el se tudom mondani :)
este tovább képződtünk, aztán zabálás, egyre nagyobb vagyok
van már egy egyiptomi meg egy olasz span is a körben:)
úgy megörültünk egy másnak az olasz csajjal, hogy mindketten ennyit bírunk beszélni ...hogy csak csacsogtunk-csacsogtunk, aztán meg mindenhonnan kiküldtek minket cool, persze ő is elmegy másik klinikára

2012. január 18., szerda

Első nap a hno-n, azaz éljen a fülorrgége

első napom kedden a hno-n volt, fül-orr -gégészet, hát nagyon izgalmas volt, a főorvos annyira cuki , hogy az nem igaz, sajnos már csak két hétig van itt:(
egy csomót tanultam, majdnem mindenki rendes, aki meg beszól azt elég jól viselem ,mert nem értem mit mond :)

a nap pozitívuma, szétrepedt rajtam a műtős gatya és senki sem röhögött ki :) úgy csináltak mintha észre sem vették volna...

2012. január 16., hétfő

napi két pozitívum

1. nem engednek dohányozni a kórházba, így úgy néz ki marad cigim az első fizuig
2. 0.85 euróért lehet már lejárat előtti kenyeret venni, 0,32-ért pedig aznap lejáró, egész jó állapotú joghurtot,
ezeket mind sikerült kikukázni, az abc-ben leárazott táblával ellátott bevásárlókocsiból, kicsit olyan homeless-es a feeling itt a völgyben
első nap az aneszten, mindenkit a meglepetés erejével ért a hír, hogy új ember jön, és ezt közölték is
végül is csak egyszer bőgtem...
már megint a burgerben netezek, most már nem nagyon van zsém úgyhogy teázok,...
.
.
.
b...meg!  ez ugyan annyi mint a kávé

üdv mindenkinek:
miss burger king
Ma összespanoltam egy csajszival a műtőben, ő is ebben a házban lakott, de miután kirabolták a szomszédait elköltözött.
Ez egy szociális bérház, gondolhatjátok, mint nálunk a Hős utca. Reggel viszem ki a szemetet,valaki az erkélyről köpköd lefelé... a szomszédlány mesélte, hogy valaki felgyújtotta a matracát, ami a magyar srác raktárában volt, mert ő nem kapott kulcsot a sajátjához, hiába kérte.
A főnököm, aki mentőzik állítólag látta, ahogy repül egy színes tv a főút felé az ötödikről....
net csak a lépcsőházban van...de inkább nem mutogatom a laptom :(
vasárnap elmentem internet kávézóba, háááát ott nem internetezett senki, 6 sötét alak iszogatott és mindenki furán nézett, miért van az hogy a legkisebb helyen is megtalálom a legveszélyesebb lebujokat
kirohantam az internet kávézóból, eközben felrúgtam véletlenül egy pincsit, meg az őt sétáltató nőt....
tiszta káosz van

doktor koktél

amikor épp a sírógörcs kerülgetett, felhívott az itteni magyar srác, hogy mennek inni, mennék e?
naná
doktor koktél:vermut uzo keveréke
plusz egy kis whisky cola a legjobb ellenszer mindenre

másnap meg homburgi boa

2012. január 15., vasárnap

facebookról

jan 11.:
8 átpakolás után beláttuk, szükség van egy nagyobb bőröndre, barátnőm anyukája elrobog vele, még 2szer átpakoltam, aztán feladtam: anya bepakol hajnal 2kor,fél háromkor elszakad a kölcsön bőrönd, anya tescoba elrobog újtáskáért- fél hat, anya újra pakol, megérkezek Frankfurt hahnba, kísérőm eltöri a bőröndöt, már csak emelni lehet, 2 óra múlva: új lakásba érkezek, ajtó nyitva, felfeszítve, benn dzsuva, balkonon 3cm magasságig a guánó, madárszar közepén döglött galamb fekszik a saját vérében, olyan ez mint a csók és könny csak úgy hívják vér és szar
jan.12.:
mutattak egy új lakást a fő útra néz, ezt még a madarak se bírják, szóval csak szimplán koszos, guánó mentes övezet, megvettem bele a legfontosabbat egy vasaló deszkát... király, asszem maradok még egy-két napot...
 jan. 13.:nem jó a pumpám, földön kell majd aludni, ebbe a szájbabaszott kisvárosba meg semmit se lehet kapni, haza akarok menni a picsába
jan 14.:
Anyukám és Zsuzsi kérésére napi két pozitívum:
1.nap a bőröndökre ragasztott összes 3D-s hello kitty matrica túl élte az utazást;ja és este ágyban aludtam :)
2. nap elsőre megtaláltam a kórházat; kaptam reggel kávét két tejszínnel a sarki kávézóban, és egy nagyon helyes pasi segített bevásárolni (nős), akkor az mínusz egy, ja és este ágyban aludtam
3. nap meg van az első spanom a városban a sarki kávézó pultosa, amint benyitottam már készítette a kávét két tejszínnel; visszacipeltem a ruhaállványt a -Baumarktba, amit a helyes palival vettem és mosolyogva azonnal kicserélték, ja és éjszaka megfáztam
 
összeismerkedtem a szomszéd lánnyal, képzeljétek volt egy matraca de a tároló, ahol volt, kigyulladt a házban és elégett... viszont mi élte túl a tüzet ???? naaa a pumpa, király
 
jan 15.:
nincs netem, na ennyit a wohnenundsurfen nevű lakásról, a helyi burger kingbe meg már ki vannak tőlem, napi kb két kávé cserébe net
 
mai pozitívum: megkezdtem az asszimilálódást, vettem egy hótaposót, minden második ember abban kacsázik, most már én is :) (sajnos nem volt hello kittys), ui: havat még nem láttunk :)