lényegre törően: vasárnap eldugult a klotyóm, gondoltam egy idő után majd csak "megoldódik"
de nem így történt, így Judittal a jó fej volt-szomszéd csajszival, felkerekedtünk, hogy a duguláselhárító hadművelethez beszerezzük a szükséges kellékeket
1.lépés pumpa
2. lépés wc kidugító só, passz, hogy mi a neve
3.lépés a sikeres beszerző körút megkoronázásaként elmentünk enni most már hármasban, csatlakozott hozzánk az egyik magyar anesztes lány, rajtunk kívül mondjuk csak még egy van itt( az Isten háta mögött), de őt még nem láttuk, "a homburgi legenda" , mindenki beszél róla, de még senki se látta
mókásan begrasszáltunk a wc pumpával az olasz éterembe (no para, csak a nyele lógott ki a zacskóból)
aztán otthon beindult az igazi akció, gondoltam beleöntöm a só nagy részét, olyan jó hangja volt a kigördülő szemcséknek, amikor öntögettem, aztán 20 perc várakozás...
kicsit sok volt a só... csak pezsgett-pezsgett magában, a lefolyóból szépen kipezsgett a trutyi, félig feloldott formában, aztán egy kis lehúzás és még ki is öntött, az egész lakás bűzlött, szép hétfő esti program már megint,
még jó,hogy végtelen mennyiségű tisztító szerem van hála a hypochondriának és a folytonos dezinficiálási kényszeremnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése