felmondtam a héten,
elhagyom a várost :)
csak két kérdése volt a főorvosasszonyomnak
1. miért?
2. mit tehetne, hogy itt maradjak?
felajánlotta, hogy menjek el focizni hétvégenként, a helyi női csapatba :), ha nagyon ki vagyok hétvégente :)

Ma pockok rohangáltak az erdőben körülöttem, tegnap este, meg valami beazonosíthatatlan állat, a görény és a mosómedve közti átmenet.
Nagyon kis érdeklődő volt. És a hollók!!! Rá kellett jönnöm, ők jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük  :)

Haza akarok menni?
de miért is? a munkahelyen mindenki csak mosolyog rám, de én olyan idegbeteg lettem, hogy 160-as általában a vérnyomásom és gyomorfekéllyel küszködök, otthon folyamatosan volt valakinek valami baja velem és mindig akadt valaki, aki kibeszélt a hátam mögött.

Felelősség zéró, gyakorlatilag nem nagyon van önálló döntésünk sem emiatt.
Minden nap a főnök asszonyom, aki hihetetlen következetes és elég jól csinálja,amit csinál, megbeszélést tart egy- egy napi kérdésről, amit reggel tesz fel. Általában csokika vagy Haribo jár érte, ha tudod a jó választ.  Egy kivétellel eddig mindig nekem jutott az édesség.
Kedden aneszteziológus tovább képzés meló után, mindenkinek. Szerdán reggel osztályos megbeszélés, este rezidens tovább képzés csak nekünk.
Da Vincit Európában először itt használtak (robot operál). Minden héten jön egy újabb műtét fajta, szóval a sebész rezidensek mekkájának nevezném csak. DE én kb elalszok a műtőben.
 A műtősnők elhívtak kávézni, otthon kb arra nem lenne időnk hogy a kórházi automatából kávét vegyünk.
Amikor reggelente bemegyek a műtőbe, rám köszönnek, hogy szia. Megtanulták a kedvemért.
Mégis folyton csak sírhatnékom van. Dög unalom a műtő. Kb semmi komolyat nem csinálhatok, mondjuk nem nagyon szúrnak centrált a fül-orr-gége műtőben....
Van egy cuki lakásom (végre), ami a hegyekre néz, meg a sör gyárra :).
Otthon, sose lenne elég pénzem albérletre. A városka annyira nyomasztó, hogy megfulladok. De minden hol ismernek már és rám köszönnek. A szia elég könnyen megtanulható magyar szó. :))))
Amikor elmegyünk a városba, azaz Saarbrückenbe, hihetetlen storyk történnek meg velem és eszméletlen sikerünk van a pasiknál, otthon rám se néztek. A bulik fergetegesek,  vip vendégek lettünk egy-két helyen :)
Aztán jönnek a nehezen viselhető hétköznapok és a műtő, gáááz..



Azért jöttem ki, hogy kifizessem a diákhitelem, ami az egyetem elvégzéséhez kellett.
Minden ideális körülmény ellenére csak egyet akarok, hazamenni.

a hét krónikája

- megvettem Brünhilda kettőt, meg az aldiban a torna szőnyeget hozzá
-a dadogós némettanár már nem is dadog, szavakat ismételget és még mindig rohadtul zavarban van
- részt vettem a 625. aneszetziológiai továbbképzésen és megtanultam már egész értelmesen  mosolygni, miközben egy büdös szót sem értek
-
- rájöttem, törökül kéne tanulni....
- van is egy török ismerősöm, Saarbrückenben szedtük össze, övé a török étterem a bulizós hely mellett, ahol a magyar csajszival buliztunk.
Szép kis este volt: összespannoltam az egyik dj-vel, kinn a dohányzásra kijelölt területen, aztán  meghívott minket a  backstagebe, mert ott rá lehet gyújtani és nem kell szétfagyni a hidegben.
Ott volt az összes fellépő dj, meg két prosti, meg egy fickó akiről azt hittük hogy kidobófiú. ., mire feleszméltünk mi a szitu..áááá..... gyors iszkiri..., kifelé menet döbbenet, a kidobó fiú mosolygott a disco falára aggatott 10m-szer 5m -es plakátról, (ő volt a kib. híres sztár dj aznap este) de már tök mindegy, csak innen el... majd jött a török étterem

tudom nem pontosan követhető az eseményláncolat, de inkább nem fejtegetem tovább az éjszaka történéseit, aki érti az érti

Anyukám meglátogatott, az első sokk után elkezdett rendet rakni (mint egy hónapja a tesóm), mondta hogy ijesztően le  vagyok robbanva, szóval most éppen összeszedem magamat

teljesen hihetetlen módon, ma rá kellett jöjjek, hogy kedvelnek...hát elég furán mutatják ki, kb naponta el akarom bőgni magamat...
otthon vagy nagyon utáltak vagy nagyon szerettek, de itt mindenki kedves lett velem, amikor látták mennyire kivagyok
.
.
.
olyan kellemesen langyos az élet a kórházban
ui: csak egy két rezidenst kell nagyon messze elkerülni, mert konkurenciának tekintenek

léci küldjetek egy Norbi aerobik dvd-t, kösz

a mentalitás…
miután már nem férek bele a régi ruháimba , így két lehetőség van kilátásban a probléma orvoslására
1.    kevesebb idegbaj miatti zabálás
2.    sport
Meglátogattuk az egyik magyar lánnyal a helyi erőket, a homburgi fitness centerben
zumba német módra, egy olasz lány tartotta és inkább aerobikra hajazott, egy kevés zumbával
de érthető, amikor a csajszi összevissza hadonászott seggrázás közben a kezével, a nép meg nem fogta, hogy most mit is kéne csinálni, mindegyik csípőre rakta a kezét, mint az általános iskolában torna órán
asz'szem ezt nem is kell kommentálni
zumba kihúzva
1Euro-s boltba be
1Euros fitness dvd-t kosárba

fenék és has Brünhildával,
ez az 1 euros német életérzés
 az NDK ból elszabadult exúszónővel
csak reménykedek hogy a végén nem így fogok kinézni
ugye! amikor az ember vissza sírja Schobert Norbit és Rubint Rékát